A könyv egyszerre önéletrajzi-, fiktív- és dokumentum jellegű is, miközben pontos korrajzot ad a diktatúráról és hitelesen ábrázolja a kommunista rendszer mindennapjait. A szerzővel a kötetről Kereskényi Sándor irodalomtörténész beszélget.
A 20. század derekán, majd második felének elején a világnak ezen a közép-kelet-európai részén volt egy jókora tömeg, amelynek egyedei eleinte nagyon igyekeztek alkalmazkodni a rendhez, aztán valamiért meghasonultak, s a kezdetben villódzó fény, mely a tekintetükből áradt, mindössze arra volt jó, hogy később még szembetűnőbb legyen, amint fokozatosan, vagy hihetetlen gyorsasággal kihuny a szemük ragyogása.
Közéjük tartozott Kormos Albert is, akihez a kor történetei véletlenül vagy kevésbé véletlenül kötődnek, s aki köré, de inkább, akire e történetek hordalékai, piszkai lerakódtak. Vele is az történik élete során, ami mindenkivel, aki abban a korban és ott élt, annyi különbséggel, hogy ő néha tudja, mi történik vele, néha éppen csak megsejti, de legtöbbször fogalma sincs róla.
Ezért aztán – bár amúgy megbecsült ember, a tudása, a szorgalma érték, s ő, az emberi természetéből fakadóan, mindent meg is tesz, hogy a megbecsülést, a tudást, a szorgalmat javakra váltsa, amelyeket, egymás mellé helyezve, újabb meg újabb bizonyítékokként mutathat fel arra, hogy nem élt hiába – semmivel nem, vagy alig befolyásolja saját sorsának alakulását. És amikor, közel az ötvenhez, egy emberélet szempontjából rövidke idő alatt a saját rendje is felborul, ereje fogytán úgy érzi, minden elmúlt, ami szép volt. Magába zárkózik, és a szinte folytonos álmatlanság napjai, hetei hónapjai alatt állandóan a külső okokat kutatja, míg fel nem vetődik benne a kétely, hogy azokat talán önmagában kellene keresnie.
Az eseményen megvásárolhatóak lesznek a Mentor Könyvek Kiadó könyvei. A dedikálással egybekötött könyvbemutatóra minden érdeklődőt szeretettel várnak.